Cookie-k (sütik) testreszabása

Kérjük, adja meg, hogy ez a weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat.

Ezek a cookie-k elsősorban az oldal megfelelő működéséhez szükségesek és analitikai mérésekre szolgálnak.

Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy az érdeklődési körének megfelelő hirdetéseket küldjünk Önnek.

Ajánlott beállítás. Ezek a cookie-k lehetőséget biztosítanak arra, hogy az oldal használatát elemezve személyre szóló tartalmakat és hirdetéseket küldjünk Önnek, illetve az elemzéseket felhasználva továbbfejlesszük szolgáltatásainkat.

A biztonság észszerű - de van rá igény?

...

A kérdés első ránézésre több, mint felesleges. Naná, hogy van rá igény! Mindenki biztonságban akar lenni. A biztonságra épülő iparágak évről-évre felfoghatatlanul nagy összegeket kaszálnak. Az emberiség túlnyomó többsége folyamatosan a biztonsága miatt aggódik. Hogyan merülhet fel ezek után egy ilyen kérdés? Megmondjuk.


Valójában kétféle biztonság létezik. Az egyiket nevezzük úgy, hogy passzív biztonság. Ez magában foglal mindent, ami a közreműködésünk nélkül növeli a biztonságunkat. Ide tartoznak a lakásriasztók, a légzsákok, a szögesdrótok, a viharálló tető és társai. A sort még hosszan lehetne folytatni. Csak minek? Nyilván mindenki érti a lényeget. Úgy növekszik a biztonságom, hogy közben én csak vagyok.


Itt van aztán a másik kategória. Az elnevezését túlzás lenne döbbenetes fordulatként aposztrofálni: ez az aktív biztonság. Az aktív biztonság azt jelenti, hogy a biztonság megteremtése vagy növelése az aktív közreműködésünket igényli. Ezen a ponton pedig a dolgok kezdenek érdekessé válni. Hogy úgy mondjuk, a biztonsággal szembeni, az előbb még határtalannak látszó lelkesedés drasztikusan apadni kezd. A biztonság hirtelen már nem is annyira vonzó. Mintha valami rontást küldött volna ránk.


Mielőtt még elkezdenénk kiásni az okokat, nézzünk rá néhány példát. Az aktív biztonság egyik zászlóshajója az anyagi biztonság. Az anyagi biztonság kulcsa pedig a megtakarítás. Ezt nem olyan nehéz belátni. Mégis: a megtakarítás megdöbbentően sok embernek okoz száj- és körömfájást. Természetesen nem azokról beszélünk, akiknek nincs miből félretenni. Hanem a többiekről. Akik bőven megengedhetnék maguknak. Mégis. Illetve mégse.


Legyünk még gonoszabbak és cibáljuk elő az egészséget! Ahhoz sem kell fekete öves retorikusnak lennünk, hogy meggyőzzünk másokat, mennyit hozzátesz a biztonságunkhoz az egészségünk megőrzése. Tudjuk, hogy így van? Naná! Zavar minket? Rendszerint nem. Az emberek jelentékenyebbik része úgy bánik az egészségével, mintha egy soha ki nem apadó bankszámla lenne. Egészen addig, amíg az orvos nem zárolja, rosszabb esetben nem tesz rá inkasszót. Ilyenkor jön a meglepetés színlelése: miért történik ez velem…? Mintha nem tudnánk.


És hát persze vehetjük a közlekedést is. Nem mennénk olyan messzire, hogy a közlekedők többsége keresi a bajt. Inkább csak úgy közlekednek, mintha nem lenne kedvük ellenére, ha a baj megtalálja őket. Kihajtunk a másik elé (biztos lassítani fog), indexelés nélkül váltunk irányt (biztos észreveszik), előzésbe kezdünk ott, ahol ezt semmi nem indokolja (biztos hagy majd helyet). Erre szoktuk mondani, hogy a “biztos” egy fura jószág - egyik pillanatról a másikra képes “azt hittem”-mé változni.


Mi teszi a különbséget a passzív és az aktív biztonság között? Miért ekkora a hozzáállásbeli különbség? A válasz nem meglepő, de annál csúnyább. Egyetlen szó: felelősség. Az aktív biztonság jóval magasabb felelősségvállalási szintet feltételez. Ha ez nincs, akkor jönnek a furcsa magyarázatok és a ragaszkodás az észszerűtlenséghez.


Hát ez csodálatos. Ezek után muszáj feltenni a kérdést: van így jövője egy olyan rendszernek, mint a Safety Eye? Hiszen ennek használata nagy mértékben az aktív biztonságról szól. Ha az ehhez szükséges felelősségvállalási szint a tömegek számára megugorhatatlan, akkor hogyan fog elterjedni? Hogyan lesz akkora bázisa, ami ahhoz szükséges, hogy valóban közlekedésbiztonsági tényezővé váljon? Nem szélmalomharc ez egy kicsit? Esetleg nagyon?


A rövid válasz az, hogy nem. A hosszabb pedig ez: mind a felelősségvállalás, mind pedig a felelőtlenség alapvetően tanult viselkedésminta. Senki sem születik ilyennek vagy olyannak. Ilyenné vagy olyanná válik. Vagy követ egy példát vagy elrettenti valakinek a példája. És itt a lényeg. Bár a szülők és a pedagógusok nagyon szeretnék, hogy ne így legyen, a kiábrándító valóság az, hogy leginkább a példákon keresztül tanulunk. Ha úgy tetszik, utánzással. Nem kizárólag. De döntő mértékben.


Ha pedig ez így van, akkor a változáshoz példára van szükség. Nagyon alapszinten erről szól a divat is. Ha van egy példa, ami elég vonzó az emberek számára ahhoz, hogy kövessék, akkor követni fogják. Ez igazából nem bonyolult. De akkor miért nem követjük azoknak a példáját, akik megtakarítanak, akik vigyáznak az egészségükre, akik szabályosan közlekednek? Azért, mert ezek a példák minimum unalmasak, esetenként lemondást követelnek, akár még fájdalmat is okoznak (nem vehetem meg, nem tehetem meg, nem ehetem meg). Ez nehéz. Sőt, kemény. Mi a könnyű, kényelmes dolgokat szeretjük.


Na, ezért annyira jók a Safety Eye kilátásai. Mert se lemondást, se különösebb erőfeszítést nem igényel a használata. De a helyzet még ennél is jobb. Mert nem egyszerűen csak nem fáj - tulajdonképen még szórakoztató is. Ráadásul ahogy egyre többen használják, újabb változó csatlakozik majd a képlethez. A trendiség. Akinek nincs, hirtelen úgy fogja érezni, hogy kimarad valamiből. A közösségi médiával újraszocializált lelkünk pedig ezt nagyon nem szereti.


Az embert valójában csak akkor nehéz megváltoztatni, ha ehhez le kell gyűrnünk az ellenállását. De mennyire szmart lenne már, ha olyan módon próbálkoznánk, hogy ne is legyen benne ellenállás? Meggyőződésünk, hogy a Safety Eye jó példa erre a megközelítésre. Erőfeszítést nem igényel, lemondással nem jár, fájdalmat nem okoz. A kütyüket majd mindenki szereti, az összetartozást pedig még jobban. Pontosabban, jobban félünk a kimaradástól, mint amennyire ellenkeznénk az összetartozással szemben. Minden adott a változáshoz. Csak egyvalamire van hozzá szükség: tömegekre. Ez az a pont, ahol akár az állam, akár az önkormányzatok nagyot tudnak lendíteni a közös ügyünk sikerén. Mert a Safety Eye a mi termékünk. De a balesetmentes közlekedés közös ügy.

Megosztás:

Elérhetőség

7472 Cserénfa, Ady Endre utca 12.

+36 70 662 88 88 info@safetyeye.hu center@safetyeye.hu

A biztonságos közlekedés mindenkinek jár!


© 2021 Minden jog fenntartva